"Korábban gyakran lehetett hallani: majd a NATO megvéd minket. Ezzel szemben a NATO-t megalapozó Washingtoni szerződés alap gondolata, hogy mindenki elsősorban saját védelméről gondoskodik, és ezzel járul hozzá a közös védelemhez. … A Honvédség hadrafoghatóságának jelenlegi színvonala – nézzék el nekem az egyenes beszédet – éppúgy sérti az Alkotmányt, mint a Washingtoni szerződést. A nemzeti együttműködés rendszerében a magyar érdek áll az első helyen, ezért a szövetségesinkkel is szigorúan nemzeti érdekeink mentén kell együttműködnünk, természetesen betartva a kölcsönös kötelezettségeket. … Nem pusztán katonai, legalább annyira gazdasági érdeke Magyarországnak, hogy nekilássunk teljesen szétesett hadiiparunk újjáépítésének is. Alkalmassá kell tenni a magyar vállalkozásokat arra, hogy minőségi beszállítói lehessenek a Honvédségnek. Minden egyes bakancs vagy bármilyen önök által használt tárgy, amit külföldről rendelünk meg külföldön teremt munkahelyeket. Ahogy a németek mondják: a német katona a gombjáig német gyártmány. Ezt szeretném látni Magyarországon is. Ezeket látom ma a Magyar Honvédség megújítása terén az előttünk álló időszak fontos feladatainak, annak érdekében, hogy a magyar haderő erős haderő legyen, de egyben több, mint haderő, a törvényes rend és biztonság nemzeti ügyének egyik magyarok által tisztelt bástyája."

KOMONDOR könnyű-páncélvédettségű többcélú harcjármű család bázisjárművének fejlesztése

Ahogy az előzményekből már ismert, a Respirátor Zrt. és a Gamma Zrt. könnyű-páncélvédettségű harcjármű-család fejlesztésébe kezdett 2010-ben.

Jelenleg a bázisjárművek prototípusainak gyártása folyik, s vele párhuzamosan a Gamma már fejleszti - több hazai együttműködővel közösen - a járműcsalád első fegyvernemi (ABV, műszaki mentő, sebesültszállító, felderítő) típusváltozatait. A harcjármű tervezése és gyártása (már a prototípus-kialakítás szintjén is) kihatással volt más – elsősorban a védelmi iparban tevékenykedő - cégekre és további kapcsolódó iparágak szereplőire is. A Gamma elkötelezett volt az iránt, hogy már a fejlesztés végrehajtása során a magyar gyártó- és szolgáltató ipar szereplőit - kiemelten a magyar védelmi ipar gyártóit - összefogja és bevonja a projektbe, a hazai hozzáadott érték lehető legmagasabb részarányának elérése érdekében. A fejlesztő keresi azokat a magyar fejlesztésű termékeket, amelyek a jármű családon megjelenhetnek, akár annak részeként, kiegészítő berendezésként, vagy málhafelszerelésként. Keresnek új, innovatív eszközöket, s olyanokat is, ahol az elsődleges cél az import kiváltása, a hazai munkahelyek megtartása.

A Komondor járművek megjelenése a magyar védelmi ipar új fejezetét nyithatja – közel negyven év után ismét hazai harcjármű tervezés folyik és sorozatgyártás folyhat, meghatározó alapeszközt biztosítva további hazai eszközgyártóknak is, termékeik integrálására, promótálására – "mutatható" magyar termékcsoport jöhet létre, mely hazai referencia birtokában külföldi piacokra is vihető.

ABV felderítő jármű fejlesztése
Hazai gyártású páncélozott ABV felderítő jármű fejlesztése

A fejlesztés célja egy a NATO alkalmazási elveinek és a MH alkalmazói és üzemben tartói igényeknek megfelelő, könnyű–páncélvédettségű, többcélú harcjármű család kialakítása, amely a lkalmas mind a könnyű-lövész, mind a többi fegyvernemi feladatokban való alkalmazásra. Ezzel egy olyan harcjármű család alapjai teremtődhetnek meg, amely az elkövetkezendő 20-30 évben a magyar védelmi ipar – s felhasználóként akár a Magyar Honvédség - egyik meghatározó technikai eszközévé is válhat.

Megítélésünk szerint a Magyar Honvédségnek nemzeti védelmi és szövetségesi feladatai ellátásához szüksége van/lesz a korszerű hadviselés formáihoz illeszkedő páncélozott eszközökre, amelyek a kialakításuk és védettségük folytán egyaránt alkalmasak a jelenleg rendszerben lévő páncélozott eszközökkel való együttműködésre vagy azok kiváltására, a biztosított képesség kiegészítésére, esetleg egyenértékű helyettesítésére. Mindenképpen szükséges ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a fejlesztés alatt lévő járművek nem a BTR-ek kiváltására való páncélozott szállító harcjárművek. Más a feladata, a kialakítása és a szerepe: az MRAP kategóriában kínálnak hazai alternatívát. Közeljövőben természetesen akár egy BTR-eket kiváltó kategóriájú járművet is ki lehet fejleszteni hazai cégek közötti együttműködéssel, tisztán hazai bázison.

Magyar tervezésű és gyártású könnyű-páncélvédettségű eszköz beszerzése esetén a(z):

• hozzáadott hazai szellemi és fizikai értékkel bír;
• magyar beszállítói kör alakulhat ki;
• új munkahelyek teremtődnek;
• magasabb technológiai szintet teremt;
• segíti a magyar (had)mérnöki szellemi potenciál kihasználását;
• magyar (had)mérnökök szakmai fejlődésének bázisává válik;
• béke és veszélyeztetettségi/háborús időszakban növeli a „mozgósítható” a gyártói kapacitást a Magyar Honvédség érdekében, a Magyar Állam védelmi feladata ellátására;
• rugalmasan teljesíthetők a magyar szakmai igények akár kis sorozat (vagy egyedi darab) esetén is a hazai tervezés és gyártás okán.

Külföldi gyártású, relációjú eszközök beszerzésekor:

• nem a nemzeti ipar fejlesztése irányába mutat;
• várhatóan szinte semmilyen hazai szellemi és fizikai hozzáadott értékkel nem fog rendelkezni;
• sorvasztja a hazai cégek K+F+I képességét, hozzájárul a képzett magyar munkaerő külföldre áramlásához
• nagyon erős információvédelem övezi, amely szinte teljesen lehetetlenné teszi az egyedi magyar igényeket kielégítő módosítások végrehajtását és nehezíti, lassítja, adott esetben ellehetetleníti a javítást, karbantartást;
• hátrányos a logisztikai rendszerbe való integrálásuk, nem biztosított, hogy a gyártási folyamat teremtse meg egyúttal a technikai kiszolgálási jártasságot is;
• a javítóanyag jelentős része csak a magyar igényekre lenne szállítva, ami költségnövelő tényező;
• b éke és veszélyeztetettségi/háborús időszakban a külföldi gyártói kapacitás nem „mozgósítható” a Magyar Állam, a Magyar Honvédség érdekében;
• megszüntet munkahelyeket, hiszen a külföldi termékekhez létrejövő gyártó munkahelyek létrehozásával párhuzamosan a hazai gyártóké megszűnik, ezen kívül a fejlesztésnél és képzésnél foglalkoztatottak munkahelyei is megszűnnek, elsorvadnak.

A nemzeti védelmi feladatok ellátását illetően a nemzetközi példa azt mutatja követendő irányként, hogy valamennyi nemzet igyekszik elsődlegesen a saját iparára támaszkodni a szövetségesi kötelezettségek keretein belül. A Védelmi kiadások további jelentős részét a magyar gyártó és szolgáltató iparban lehetne elkölteni, melynek eredményeként azok jelentős része gyakorlatilag a magyar államkasszába kerülne vissza. (Kissé sarkosan fogalmazva: „Minden,  a magyar gyártóknál,  a honvédelem érdekében elköltött pénz – amellett, hogy növeli a költségvetési bevételeket - a magyar állam védelmi kiadásait csökkenti!”)

A jelenleg megvalósult, import beszerzések nem ösztönözték és ösztönzik a nemzeti ipar fejlődését/fejlesztését. A magyar ipar/hadiipar ma még rendelkezik azzal a potenciállal, amely egy - a magyar védelmi feladatok ellátását szolgáló - jármű/járműcsalád fejlesztéséhez és gyártásához, hosszú távú üzemben tartásához, majd későbbi korszerűsítéséhez szükséges.

A haditechnikai termékek gyártása az, amely a nehéz körülmények között is munkahelyeket tartott fenn (például az USA, Németország Lengyelország és több más ország is a legutóbbi gazdasági válság kezdetekor jelentős hadiipari programokat indított el ennek érdekében) és megőrizte alapvető működőképességét, amelyre a helyzet normalizálódását követően alapozni lehetett. A belső piac politikai döntés alapján történő átrendezésével (külföldi termékek hazaival való kiváltása - ahol lehetséges), külön források beemelése nélkül is látványos fejlesztést (fejlődést) tesz lehetővé, amelynek eredményeként további munkahelyek és adóbevételek keletkezhetnek.

Nemzetgazdasági léptékű kihatások:

• Magyar fejlesztés – a hazai (had)mérnöki szaktudás célirányos koncentrálásának, fenntartásának záloga. – Előny a felhasználónak a jövőbeni módosítási, továbbfejlesztési igények megjelenésekor;
• Magyar termék – a hazai alkalmazói igényekre szabottan valósulhat meg (a várható mennyiségeket is figyelembe véve);
• Magyar munkahely - megtartást és bővítést eredményez (együttműködő és beszállítói oldalon is);
• Magyar munkaerő – a tudását igényli, a továbbképzését generálja;
• Magyar adóbevételek – munkaadói és munkavállalói oldalon egyaránt hazai visszaforgást eredményez, növeli a magyar fizetőképes keresletet;
• a Magyar Védelmi Ipar új fejezetét nyithatja;
• ismét hazai harcjármű gyártás folyhat, meghatározó alapeszközt biztosítva más hazai eszközgyártóknak is, termékeik integrálására, promótálására;
• „mutatható” Magyar termék, mely hazai referencia birtokában külföldi piacokra is vihető.

Ez alapvetően politikai szándék és pénz kérdése. A nemzetközi gyakorlat - a nemzeti védelmi feladatok ellátását illetően - azt mutatja, hogy valamennyi járműiparral rendelkező ország elkészítette/készíti a korszerű hadviselési formákhoz igazodó könnyű-páncélvédettségű járművét/járműcsaládját, ezáltal  fejlesztve/továbbfejlesztve/fenntartva saját nemzeti iparát. A rendszerváltás utáni Magyarországon a külső és belső piacvesztés a hadiiparban funkcionális és strukturális válságot idézett elő. Ez a tulajdonviszonyok átrendeződésével és jelentős kapacitások elvesztésével/megszűnésével járt. Az így kialakult struktúra kedvezőtlen, mivel túlnyomórészt tőkeszegény kis- és középvállalatok képezik a védelmi ipar gerincét, s jelentős tőkebefektetés sem történt. Komoly leépülést szenvedett el az ágazathoz szűkebb és tágabb értelemben kapcsolódó kutatás-fejlesztési háttér is. Történelmi okok miatt sem repülőgépgyártás, sem komplex fegyverzeti rendszerek gyártása nem honosodhatott meg Magyarországon. Ezért a struktúrálisan hagyományos védelmi ipar a jelentős, hazai ipar képességét fejlesztő programok hiányában a korábban rendszerbe állított hadfelszerelési eszközök kiszolgálására és karbantartására fókuszált. Emellett azért - többek között - a védelmi elektronika, vegyivédelem, radartechnológia terén is sikerült exportképes termékekkel és szolgáltatásokkal a fejlődő világban - ma is használható - referenciákat teremteni.

Ahogy a KOMONDOR példája is mutatja, a magyar ipar/hadiipar rendelkezik még potenciállal egy - a magyar védelmi feladatok ellátására alkalmas - járműcsalád kifejlesztésére, gyártására és teljes életciklusra szóló logisztikai biztosítására, majd későbbi korszerűsítésére. Magyarországon megtalálható még és mobilizálható is mind a mérnöki tudás, mind a gyártó kapacitás.

A könnyű-páncélvédettségű többcélú harcjármű család bázisjárműveit a Gamma Zrt fejleszti.
A cég elkötelezett az iránt, hogy a fejlesztés végrehajtása során a magyar gyártó- és szolgáltató ipar szereplőit - kiemelten a magyar védelmi ipar gyártóit - összefogja és bevonja a projektbe, a hazai hozzáadott érték lehető legmagasabb részarányának elérése érdekében.

A Gamma pályázatot nyújtott be a NFÜ-nél "Terepjáró, moduláris ballisztikai védelemmel ellátott ABV-felderítő jármű fejlesztése" megnevezéssel, melyhez alapjárműként a Respirátor által fejlesztendő RDO-3221 Komondor nevű könnyű-páncélvédettségű harcjárművet kívánta felhasználni. A fejlesztés során létrejövő prototípus eszköz - a Gamma hagyományos tevékenységi köréhez illeszkedve – egy ABV felderítő harcjármű, mely alkalmas többek között a korszerű ABV felderítés eszközeinek befogadására, a kezelőszemélyzet szennyező anyagok hatásával szembeni védelmére, szakfeladatainak a jármű elhagyása nélküli végrehajtására. Bár az eredeti terv szerint csak a pályázat kedvező elbírálását követően akarták megkezdeni a fizikai megvalósítást, de a Miniszterelnök Úr idézett beszédét követően a cégvezetés úgy döntött, hogy nem vár a pályázat elbírálásáig. Ha a politikai vezetésnek tényleg célja a Magyar Védelmi Ipar talpra állítása, ehhez megfelelő hazai termékek is kellenek. A szándék nem elegendő, ha nincs mit megvásárolni. Így 2010 júniusában mindkét gazdasági társaság haladéktalanul megkezdte a pályázatban szerepeltetett jármű konkrét fejlesztését és/illetve gyártását. A támogatás megítélését követően, 2010. november hónapban a "Terepjáró, moduláris ballisztikai védelemmel ellátott ABV felderítő jármű fejlesztése" (KMOP-1.1.4-09-2010-0092) támogatási szerződés aláírásra került az NFÜ (Támogató) ill. a képviseletében eljáró MAG Zrt (Közreműködő Szervezet) és a Gamma között. A könnyű-páncélvédettségű harcjárműre, valamint annak lehetséges változataira (bázisjármű kialakítások) a Respirátor mintaoltalmi bejegyzést kezdeményezett. Ebben a fázisban a Gamma vezetésével már több mint 16 hazai cég dolgozott a projekt sikerességéért.

Már az első prototípus megépítését megelőzően a vállalatnál megkezdődött egy komplett könnyű-páncélvédettségű harcjármű család kialakítása, összeállítása, lehetséges típusváltozatok kidolgozása. A fejlesztési folyamat meggyorsítása és teljesebbé tétele érdekében a Respirátor pályázatot nyújtott be az Új Széchenyi Terv keretében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból a „Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása a közép-magyarországi régióban” tárgyú kiírásra (KMR_12_2), amelyet el is nyert. Ennek megfelelően 2012-ben, terepjáró, ballisztikai védelemmel ellátott többcélú jármű-család fejlesztése keretében 4X4 kerékképletű és 6X6 kerékképletű bázisjárművek kialakításának fejlesztését kezdte meg. A pályázat keretein belül a 4x4 kerékképletű bázisjárműben sebesült/serült/beteg szállító képesség, a 6x6 kerékképletű járművön pedig mentő-vontató képesség lett kialakítva. Az elképzelések alapján a járműcsalád tagjai lefedik egy adott katonai szervezet kerekes páncélozott jármű igényeit, beleértve a páncélozott szállító, harc-felderítő, vegyi-sugár felderítő, logisztikai, egészségügyi kimenekítő járműveket is. A HM korábbi álláspontja alapján az új járművek tervezésénél már elvetették a RÁBA által gyártható merev hidas megoldás alkalmazásának szükségességét, független felfüggesztéses futóművel lettek kialakítva, amely azonban döntés esetén, egyes verzióknál módosítható. A pályázat előírásainak megfelelően a 2014. év során megépült az RDO járműcsalád új tagjainak bázisán a 4x4 kerékképletű RDO 3921 sebesültkihordó és a 6x6 kerékképletű RDO 3932 jármű mentő-vontató eszköz. A járművek konstrukciós, védettségi kialakításainak megfelelősségét igazolandó, a megvalósítással egy időben folyamatosan folytak a szimulációs, valós dinamikai és ballisztikai, akna elleni védettségvizsgálatok, tesztek. Ezek eredményességét igazolják, hogy a hatósági és katonai alkalmassági vizsgálatokon a járművek megfeleltek. Jelenleg a fődarab beszállítói első beépítési vizsgálatok, illetve a saját és hatósági tesztek során tapasztaltak alapján megtervezett módosítások végrehajtásai vannak folyamatban.

két jármű megépítésével egy időben külföldi szakmai igényre alapozva megkezdődött a járműcsalád rövidebb tengelytávú, méreteiben kisebb alapjárművének tervezése és megépítése. A jármű a katonai alkalmazás mellett alkalmas határőrizeti/felderítő járműnek is. Az RDO 3131 típusjelű jármű 2015 októberében kerül először bemutatásra. A prototípus felderítő verzióban készül el, hazai eszközökre alapozva, várhatóan 2016. év elején kerülhet tesztelésre.

Az 1920–ban alapított Gamma Műszaki Zrt. szélesebb körben, mint sugárzásmérő rendszereket gyártó cég ismert, a Respirátor Zrt. nevéhez pedig az egyéni védőfelszerelések, s azon belül is főként a légzésvédelmi eszközök kapcsolódnak. (bővebben lásd: www.gammatech.hu, www.respirator.hu)

A két cég évtizedek óta meghatározó szerepet játszott a Magyar Honvédség (és további állami felhasználók) ABV védelmi képességeinek biztosításában, részterületei eszközrendszerekkel való ellátásában a(z):

• vegyi-, és sugárfelderítés, detektálás és azonosítás;
• egyéni védelem; 
• kollektív védelem;
• ABV mentesítés terén.

2007-től a két cég stratégiai együttműködésben tevékenykedett tovább, a meglévő mérnökállomány további szakterületekről érkezőkkel erősödött. Többek között ennek eredményeképpen hagyományos tevékenységeik tovább bővültek:

• kollektív védelmi rendszerek szűrői (pl. harcjármű, harckocsi, óvóhely, kórház, védett vezetési pont);
• fegyverzeti anyagok/alkatrészek;
• speciális gépek, berendezések;
• közúti járművek;
• katonai harcjárművek,
• fejlesztésével, gyártásával, valamint a felsoroltak kereskedelmével.

Új területként megjelentek további, járművekkel kapcsolatos tevékenységek:

• kis tömegű, alacsony teherbírású utánfutók tervezése és/vagy gyártása polgári, katonai és katasztrófavédelmi célokra;
• járművön vagy pótkocsin szállítható speciális rendeltetésű konténeres rendszerek tervezése és/vagy gyártása polgári, katonai és katasztrófavédelmi célokra;
• közreműködés közúti és terepjáró járművek gyártásában;
• speciális rendeltetésű gépészeti berendezések tervezése/gyártása és/vagy közreműködés ilyen tevékenységben;
• harcjárművek tervezése/gyártása és/vagy közreműködés ilyen tevékenységben.

015 februárjában Respirátor Zrt beolvadt a Gamma Zrt-be, jelenleg a Gamma az egyik legnagyobb hazai védelmiipari cég, a legszélesebb védelmiipari termékportfólióval.

A Magyar Honvédség vegyivédelmi és nukleáris mérőeszközökkel, egyéni védőeszközökkel való ellátása egyike azon szakterületeknek, amelyeket folyamatosan sikerült hazai fejlesztéssel és gyártással megvalósítani a Gamma Műszaki és a Respirátor Zrt.-k, valamint a HM Haditechnikai Intézet több évtizedes együttműködésének eredményeképpen. 1970-től a Gamma Műszaki Zrt. saját fejlesztésű sugárzásmérő műszereinek széles skálája került gyártásra és rendszeresítésre a Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium és a VPOP speciális igényei szerint. Ezekkel egyidejűleg a vegyivédelem további igényeinek megfelelően újabb eszközökkel bővült a cégek gyártmányválasztéka, így kerültek kifejlesztésre és gyártásra olyan termékek, mint a tábori meteorológiai állomások és a különböző vegyijelző és környezet-monitoring berendezések.

Ennek eredményeképpen a cég - megrendelői folyamatosan szűkös keretei ellenére is - folyamatosan fejlődött, termékeit külföldön is eredményesen tudta értékesíteni. 2001-ben kezdődött a VS-BRDM járművek korszerűsítése a HM Armcom fővállalkozásában, amelyhez a Gamma nemzetközi viszonylatban is korszerű, integrált ABV-felderítő rendszert fejlesztett. A következő fázisban, a HM Currus Zrt. alvállalkozójaként 2007-ben ezt a rendszert a BTR-80 bázisán (mint BTR-80 VSF) fejlesztették tovább. Ezt követően folyamatosan érkeztek a megkeresések külföldről komplex ABV-felderítő jármű szállítására, ahol azzal kellett szembesülniük, hogy ha nincs saját (hazai) gyártású járművük, nem tudnak versenyképes ajánlatot tenni.

Ez a magyar védelmi ipar egy nagyon lényeges problémájára mutatott rá, ha nincs hordozó eszköz, akkor a járműre ráépíthető rendszerek értékesítésének minimális az esélye. Új utat kerestek, megpróbáltak külföldön olyan partnereket találni, akiknek van járműve, viszont az adott országban nincs a Gammához hasonló gyártó, így lenne esély az együttműködésre, technológiai transzferre. Bár realizált eredményre nem vezetett, de sok ország járműgyártását ismerhették meg (belülről), rácsodálkozva, hogy milyen kis országok is képesek ezt önállóan megvalósítani.

Itthon sajnos - különböző okokból - senki sem akart ilyen járművet fejleszteni. 2007-ben - a Respirátor megvásárlását követően - új technológiák és együttműködő partnerek jelentek meg elérhető közelségben, így sorozatos fejlesztésekbe kezdtek a járműgyártáshoz kapcsolódó területeken is. A tradicionális termékköreik hazai rendeléseinek folyamatos visszaesései miatt újabb - magyar gyártók által le nem fedett - lehetőségeket kellett keresni a stabil működés fenntartása érdekében, hogy meg tudják tartani meglévő gyártó és fejlesztő kapacitásaikat.

Innen már csak egy lépés volt, hogy a sokszor bizonyított fejlesztő gárdára alapozva - kiegészítve az új szakterülethez szükséges szakemberekkel - 2010-ben elindítsák az első független, nagy jármű projektjüket.

Céljuk volt az is, hogy példát mutassanak a hazai védelmi ipar szereplőinek: lehet itthon is eredményeket elérni, hosszú távú gondolkodással, de ehhez áldozni kell, nem csak pénzt, de sok munkát és energiát, valamint a hazai cégekre még nem jellemző mértékű kockázatot szükséges vállalni is. Ehhez az iparágban együttműködésre és bizalomra van szükség, hiszen nem egymással kell konkurálni, hanem a külföldi versenytársakkal.

Sokan nem értik, hogy egy „műszer és egy szűrőbetét-gyártó" cég hogyan lehetett képes egy ilyen mértékű projekt végrehajtására. Ha valaki végigkísérte a két cég működését, ez a kérdés fel sem merül benne!

A Gamma elkötelezett a magyar védelmi ipar iránt, s már a fejlesztési fázisban erőfeszítéseket tett/tesz a lehetőség szerint legmagasabb hazai hozzáadott érték elérésére, annak érdekében, hogy a magyar védelmi ipar exportképes, a nemzetközi piacokon is érdeklődésre számot tartó termékkel rendelkezhessen.

A KOMONDOR harcjármű család tervezése és gyártása (már a prototípus-kialakítás szintjén is) kihatással van további – szintén a védelmi iparban tevékenykedő - cégekre és további kapcsolódó iparágak szereplőire is. A jármű fejlesztésében több magyar védelmi ipari cég vett részt, természetesen a Magyarországon el nem érhető technológiáknál külföldi partnerekkel is együttműködnek. Már a prototípus kialakítása szintjén kimutatható, hogy a hazai tervezés és gyártás eredményeként akár 50 %-ot is meghaladó hazai hozzáadott érték érhető el, melynek további kiterjesztésére/bővítésére elkötelezettséget éreznek.

z elmúlt 4 év alatt, 90 hazai cég több mint 280 dolgozójának (köztük 79 mérnök) közreműködésével elkészültek az első bázisjármű prototípusok, amelyek a magyar hadi ipar új fejezetét nyithatja. Közel 40 év után ismét hazai harcjármű gyártás folyhat, meghatározó alapeszközt biztosítva további hazai eszközgyártóknak is, termékeik integrálására, bemutatására.